Tihanyi Lajos (1885–1938), a modern magyar festészet egyik vezető alakja, 1938-ban halt meg Párizsban. Párizsi műtermében maradt személyes tárgyait, leveleit és műveit barátai, a fotós Brassaï (Halász Gyula), Jacques de la Frégonnière és Ervin Preiss Marton vették magukhoz, majd a teljes hagyatékot egymás között elosztva, évtizedeken keresztül maguknál tartották, műtermeikben és lakásaikban …
Jakovits Verának és Kozák Gyulának köszönhető Vajda Lajos hagyatékának gondozása mellett a Rottenbiller utcához kötődő művészkör dokumentumainak megőrzése, amely művészettörténeti és szociológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A dokumentumcsoport főként Jakovits Vera édesanyjához, Vajda Júliához (1913–1982) kapcsolódik. Az ő hagyatéka a Vajda Lajoshoz közvetett forrásként szolgáló …
2021-ben ajándékként került a gyűjteményünkbe 47 darab képeslap, melyeket Reigl Judit 1950 tavasza és 1963 februárja között írt szüleinek, majd édesanyja halála után a nevelőapjának. Bár a lapokon gyakran utal az általa írt hosszú levelekre, mára – tudomásunk szerint – csupán ezek a rövid írások maradtak fenn életének ebből a korai szakaszából. Reigl részletesen beszámol a határátlépést …
A Magyar Nemzeti Galéria Adattárában 1977-ben „törzsanyagként” (már régóta ott lévő anyagként) leltározták az Országos Képtár fontosabb iratait. Ezekből érdekes részletek derülnek ki az első magyarországi közmúzeum életéről, így forrásként szolgálnak például arról, hogy milyen festményeket és milyen módon szerzeményeztek; milyen házirendje volt az intézménynek; kik voltak az alkalmazottak; mit …
Tóth György a kortárs magyar fotográfia egyik kiemelkedő alkotója, Balogh Rudolf-díjas fotográfus. Az elmúlt harminc évben a csak rá jellemző, hosszú expozícióval készített bemozdulásos testtanulmányai alkotják munkásságának gerincét. Tóth az 1990-es éveket megelőzően még dokumentarista felvételeket készített, ennek az alkotói korszaknak több szempontból is fontos sorozata a Portrék …