Az archív anyagokra épülő kiállítás az 1966–67-ben Bukarestben, Pozsonyban, Prágában és Budapesten turnézó Henry Moore-kiállítás kontextualizálására tesz kísérletet. A kiállítás egy kollektív kutatási projekt, amelyet Alina Șerban (Bukarest), Véri Dániel (Budapest) és Lujza Kotočová (Prága) művészettörténészek kezdeményeztek, és amelynek során a kiállítás romániai, csehországi és magyarországi látogatóival készültek interjúk: Ioana Vlasiu művészettörténésszel, Constantin Flondor festővel, Grigorie Minea szobrásszal, Peter Jacobi szobrásszal, Adéla Matasová intermédia művésszel, Jovánovics György szobrásszal, Gyémánt László festővel, Passuth Krisztina művészettörténésszel, valamint Kovalovszky Márta & Kovács Péter művészettörténészekkel.
A British Council által, a romániai, csehszlovákiai és magyarországi helyi hatóságokkal együttműködésben szervezett kiállítás akkoriban a művész legnagyobb nemzetközi retrospektív kiállításának számított, 1924-től 1964-ig öt évtized műveit mutatta be – szobrokat és rajzokat egyaránt. A mostani kutatás ezeknek a bukaresti, pozsonyi, prágai és budapesti kiállításoknak a történetét tárja fel, megvizsgálva, hogy milyen szerepet játszottak a politikai feszültségek enyhítésében az ellentétes ideológiák mentén, 1960 után.
A kiállítások a British Council által a keleti blokkal folytatott kulturális csereprogram eredményeként jöttek létre: a Moore-kiállítások befogadásáért cserébe ezek az országok lehetőséget kaptak arra, hogy hasonló eseményeket szervezzenek az Egyesült Királyságban. A mostani kiállításon bemutatott idővonal az Egyesült Királyság és a három szocialista ország közötti ilyen, kétoldalú kapcsolatokat vizsgálja. Kiemeli továbbá a Moore-hoz kapcsolódó eseményeket, amelyek a keleti blokkban (Lengyelországban, Bulgáriában), valamint Jugoszláviában zajlottak.
Moore munkásságának fogadtatása mindegyik helyi kontextusban más és más volt, ez az eltérő művészeti és politikai körülményeknek, valamint a Moore életművével kapcsolatos, korábban, hivatalos vagy nem hivatalos csatornákon keresztül szerzett ismeretek különböző fokának tudható be. A kiállítást övező viták mindazonáltal bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a helyi művészeti és kulturális életet Moore műveinek jelenléte inspirálta, egyes esetekben formálta művészek életművét, vagy megerősítette az 1960-as években ezeknek az országoknak a kulturális életében már jelen lévő eszméket és tendenciákat. Ennek megfelelően Moore kiállításai a brit és a helyi hatóságok számára egyaránt saját kulturális diplomáciájuk eszközéül szolgáltak.
Henry Moore vándorkiállítása kivételes pillanatot képvisel a keleti blokkban rendezett kiállítások háború utáni történetében. Egy ilyen esemény transznacionális nézőpontból történő újragondolása jelentős mértékben hozzájárul az 1960-as évekbeli kultúrpolitika összetett kérdéseinek megértéséhez.
kurátorok: Lujza Kotočová, Alina Șerban, Véri Dániel
partnerek:
Bukarest, The Institute of the Present
Prága, Academic Research Centre of the Academy of Fine Arts
Budapest, Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI)