‘dokumentum’
Tihanyi Lajos hagyatéka
… Budapestre szállításával kapcsolatos tárgyalások befejeződtek. A műalkotások a művész személyes dokumentumaival, leveleivel, egyéb irataival és fotóival együtt végül 1970-ben jutottak Magyarországra. A Magyar Nemzeti Galéria 1973-ban rendezte meg a Tihanyi Lajos életét és munkásságát bemutató nagyszabású kiállítását, amelyen a Párizsból hazatért tárgyakat is a nagyközönség elé tárták. A Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetének ADK gyűjteményében (egykori …
Tót Endre archívuma
A Tót Endre-archívum kiemelkedő jelentőségű és értékű művészeti és kordokumentumokat őriz. Az anyag Tót Endre disszidálásakor a művész testvéréhez, később a művész kérésére a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének raktárába került. jelenleg pedig a 2023-as ajándékozás után már hivatalosan is a Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet ADK gyűjteményének része, amely zárványként őrizte meg a művész későbbi, vasfüggönyön túli …
Vajda Lajos hagyatéka
… nagy része az 1986-ban alapított szentendrei Vajda Lajos Múzeumba került. Az otthon őrzött dokumentumok gondozása Vajda Júlia halálával a lányára, Jakovits Verára és az ő férjére, Kozák Gyulára szállt, nekik köszönhetően került a hagyaték a Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet ADK archívumába. Ezeknek a dokumentumoknak a felhasználásával írta meg Mándy Stefánia az 1983-ban megjelent Vajda-monográfiát. Az írott források között kiemelkedők a Vajda Júliának …
Derkovits Gyula-fond
A Derkovits Gyula (1894–1934) művészetéhez kapcsolódó dokumentumokat tartalmazó fond igen sokrétű: a kéziratok, nyomtatott anyagok, fotók, személyes iratok és relikviák egyaránt betekintést nyújtanak a művész életébe és munkásságába. A kéziratok közül különösen jelentős néhány általa írt levél és a festményeit, rajzait, rézkarcait tartalmazó jegyzék, illetve a művész özvegyének férjével kapcsolatos levelezése. A művész archívumában megmaradt levelek …
Az Országos Képtár iratai
… volt az intézménynek; kik voltak az alkalmazottak; mit és hogyan restauráltak. Fontos dokumentumok az 1844 és 1869 közötti másolási naplók, amelyekben rögzítették, hogy ki, mikor, melyik képről készített kópiát. Miután a 19. században hazánkban nem volt még képzőművészeti akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum egyik alapvető feladata volt, hogy a művészek számára gyakorlásként lehetőséget biztosítson a képtár festményeinek másolására. Ez nemcsak a művészeknek volt hasznos, hanem a …