‘fotó’
A Képző- és Iparművészeti Lektorátus archívuma
… ADK gyűjteményében. A köztéri műalkotások dokumentációja (kiegészülve a hozzá tartozó fotóanyaggal) teszi ki a lektorátusi archívum nagy részét, emellett más feladatkörök ügyiratai is megtalálhatók a gyűjteményben. Ilyen nagyobb tételszámú anyagrészt képeznek az Iparművészeti Tanácsnak 1976-tól a Lektorátushoz került dokumentumai, melyek egyrészt a Tanács szervezeti, másrészt a szakmai működéséről szóló iratait őrzik. Az archívumban megtalálhatók még a Lektorátus történetére …
A Képző- és Iparművészeti Lektorátus archívumából: a köztéri iratanyag
… tételes archívumot kiegészíti a hozzá szorosan kapcsolódó, zömében fekete-fehér nagyításokból álló fotógyűjtemény, mely az egyes művek létrejöttét dokumentálja. A pótolhatatlan forrásértékű iratanyag kutatása és megismerése nem csupán az alkotások létrejöttének körülményeibe enged betekintést, de új szempontokat is nyithat az aczéli ún. három T („tilt, tűr, támogat”) rendszerének értelmezésében is. /Lőrinczi Dániel/
Tihanyi Lajos hagyatéka
… halt meg Párizsban. Párizsi műtermében maradt személyes tárgyait, leveleit és műveit barátai, a fotós Brassaï (Halász Gyula), Jacques de la Frégonnière és Ervin Preiss Marton vették magukhoz, majd a teljes hagyatékot egymás között elosztva, évtizedeken keresztül maguknál tartották, műtermeikben és lakásaikban őrizték. Az évek során mindvégig osztoztak abban a gondolatban, hogy ezeknek méltó helyre, egy magyarországi múzeumba kell kerülniük, elsősorban a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. …
A Rottenbiller utcai művészkör dokumentumegyüttese
… műtárgyreprodukciók mellett művészettörténeti szempontból különösen jelentősek Kozák Gyula fotói, amelyeket Bálint Endre Párizsban alkotott festményeiről készített. A személyes dokumentumokat az Európai Iskolához és a Rottenbiller utcához kötődő művészekhez kapcsolódó katalógusok, meghívók, tanulmányok, sajtóanyagok egészítik ki. /Radák Judit/
Vajda Lajos hagyatéka
… A hagyatékban megmaradt fényképek közül jelentősek a Vajda műveinek kiindulópontjául szolgáló fotók, illetve a testvéreiről, édesapjának családjáról készített képek. A fényképeken, kéziratokon és korabeli forrásokon túl a gyűjteményben megtalálhatók a recepciótörténethez kapcsolódó dokumentumok, például kiállítások meghívói, kritikái, illetve az 1970-es évektől folyamatosan bővülő Vajda-szakirodalom. /Radák Judit/