‘Kelet-Európa’

… épített konceptuális programjából ered. A korai öröm-darabok, illetve a TÓTalJOY-sorozat akciói a kelet-európai konceptuális művészet legfontosabb alkotásai közé tartoznak. A 2025 januárjában meghirdetett, immár harmadik TÓTalJOY pályázatra 37 érvényes, kutatásalapú művészeti projektterv érkezett. A zsűri ezek közül négy alkotó munkáját emelte ki, amelyek érzékenyen reflektálnak kortárs művészeti és társadalmi kérdésekre: Borsos Lőrinc Gróf Ferenc és Gyenes Zsófia …

… művészet dokumentálása és kutatása mégis évtizedek óta összetett problémát jelent Közép- és Kelet-Európában.   A források utólagos felkeresése, rendszerezése és a digitális platformok fenntartása, korszerűsítése sokszor ugyancsak alapvető technikai, infrastrukturális és finanszírozási nehézségekbe ütközik. Hol tartanak ma, és mennyire vannak szem előtt a független művészetre szakosodott archívumok, adatbázisok és regiszterek Magyarországon és nemzetközi szinten? Kik és mire …

… multikulturalizmus, internacionalizmus, vagy valami egészen más? Ezek a kérdések különösen égetők Kelet-Európában, egy olyan régióban, amelyet történelmileg keleti és nyugati birodalmi hatalmak metszéspontjában való elhelyezkedése formált és ahonnan jellemzően nehéz univerzális állításokat tenni. Előadásában Joseph Grim Feinberg bemutatja jelenlegi kutatását a Kelet-Európa történetében létrejött határvidéki internacionalizmus formáiról, válaszul a térség imperializmusaira és …

… épített konceptuális programjából ered. A korai öröm-darabok, illetve a TÓTalJOY-sorozat akciói a kelet-európai konceptuális művészet legfontosabb alkotásai közé tartoznak. „»Örömeim« a 70-es évek diktatórikus állapotának visszatükröződései. Az örömök abszurd eufóriájával válaszoltam a cenzúra, a bezártság és az élet minden területén érezhető elnyomásra, habár ez az elnyomás nagyon finom eszközökkel, szinte alig láthatóan működött. Nagyon indirekt módon reagáltam arra a korra, amelyben …

… határokat tartósan vagy ideiglenesen átlépő szereplők tették lehetővé. A konferencia a Közép- és Kelet-Európából származó képzőművészeknek a metropoliszok felé irányuló migrációját vizsgálja a két világháború közötti időszakban. E mozgások jellemző sémákat követtek: a hivatalos művészeti oktatásban részesülő művészek képzésének része lehetett a tanulmányút, amelyet különböző ösztöndíjak segítségével finanszíroztak; másokat politikai rezsimváltások kényszerítettek hazájuk hosszabb-rövidebb …