‘dokumentum’

… a nőket érő erőszak történeti és társadalmi beágyazottságára is. Tervezett experimentális dokumentumfilmjében és tárgyinstallációjában Vékony azt járja körül, hogyan válnak az önvédelem és az ellenállás eszközei közösségi tudássá és kollektív cselekvéssé egy olyan világban, ahol a túlélés gyakran már önmagában politikai kérdés. A pályázatról még több részlet kiderül a következő videóból. A díjjal járó támogatásból megvalósuló projektet 2026 őszén kiállítás formájában is …

… az ADK állományába került a SUMUS Archívum, amely Maurer Dóra és Gáyor Tibor művészetének fontos dokumentumait tartalmazza: kéziratokat, fényképeket, Maurer Dóra képzőművészeti munkáinak és előadásainak vázlatait, pedagógiai munkásságának dokumentumait, illetve a két művész hivatalos és szakmai levelezését. A SUMUS Archívum befogadásával – a feldolgozást követően – a 20. század második felének egyik legjelentősebb művész-archívuma lesz hozzáférhető és kutatható a KEMKI-ben. Terveink szerint …

… támogatottság vagy motiváció híján előfordul, hogy a művekkel, eseményekkel kapcsolatos dokumentumok és adatok hiányosak, vagy egyáltalán nem kerülnek rögzítésre. A kulturális intézményrendszer az 1990-es évektől fokozatosan átalakult, és az internet széleskörű hozzáférhetősége is radikálisan gyarapította a lehetőségeket, a független művészet dokumentálása és kutatása mégis évtizedek óta összetett problémát jelent Közép- és Kelet-Európában.   A források utólagos felkeresése, …

… Archívumát is ezekben az években kezdte építeni, tudatosan reflektálva az iratmappákba rendezhető dokumentum és a mű megkülönböztetését felszámoló konceptuális mozgalom kínálta lehetőségekre és kihívásokra. A rendszerváltás előtt a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa volt, 1990-től egészen haláláig a Magyar Képzőművészeti Főiskola, majd Egyetem oktatója, 1995 és 2000 között a Műcsarnok, 2012-ig az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója. Archívuma, amely a 2010-es évekig …

… a négyzet szemantikai változásain keresztül vizsgálja. Újonnan előkerült és újraértelmezett dokumentumokkal mutatja be, miként értelmezte újra ezt az örökséget a könyv három főszereplője, Kazimir Malevics, El Liszickij és Theo van Doesburg. Hármójuk határokon átívelő kapcsolatát vizsgálja 1919-től, majd Malevics nyugati recepcióját a második világháború után, amely alkalmat ad a szerzőnek arra, hogy az avantgárd hagyományát versengő narratívák szöveteként mutassa be. Amellett érvel, …