A KEMKI Szabadegyetem második előadásában K. Horváth Zsolt (társadalomtörténész, METU) a feljelentések és ügynökjelentések 1948–1975 retorikáját mutatja be két pszichológiai esettanulmány alapján.
A címbeli idézet egy pszichológusnőtől származik, aki 1928-tól maga is az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet kezeltje volt „paranoid szkizofréniával”. Miközben a magyar munkás típusos pszichológiai keresztmetszetét tárgyaló könyvön dolgozik, a pszichológusnő az ötvenes évek egyik szorgos feljelentővé válik. Jóformán minden párt- és állami szervhez feljelentő leveleket ír a magyar pszichológia ismert alakjairól, köztük Mérei Ferencről. Hermann Rorschach szerint a szkizofrénia olyan, mint földrengések egész sorozata: látjuk a felszíni rombolás mértékét, de a földrengés földtani eredői a szemtanúk számára rejtve maradnak. Ám ezt a metaforát nemcsak a páciens pszichiátriai állapotára, de a feljelentései nyomán kialakuló társadalmi–politikai viszonyokra is érthetjük: 1950-ben Méreit minden tisztségétől megfosztják, a feljelentő pszichológusnőt pedig a Lipótmezőre szállítják.
Az 1956-os forradalom utóvédharcaiért elítélt Méreit szabadulása után belügyi ügynökök hada kísérte. Pszichológusok és pszichiáterek is jelentéseket készítettek róla, köztük Mérei közeli kollégája, a „Hegyi” fedőnéven dolgozó Goldschmidt Dénes is. Az intapusztai Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet főorvosaként dolgozó Goldschmidt számtalan újító szociálpszichiátriai módszert vezetett be, s mint megjegyezte: „meggyőződésem, hogy az ember spontán társas ténykedése sokkal gyógyítóbb hatású, mint az orvosok vagy a gyógyító személyzet megtervezett ilyen irányú ténykedése, nagyobb a kompetenciája a betegtársnak”. A két esettanulmányból kiindulva az előadás azt a kérdést járja körül, hogyan használta ki és fel információszerzésre a belügy az emberek társas hálózatait, illetve milyen speciális szerepe és felelőssége volt ebben azoknak, akik korrekciós és gyógyító munkájuk révén sokkal többet tudnak a közösségek rejtett hálózatáról és az emberi psziché működésmódjáról.
A KEMKI Kutatási Osztálya 2022 tavaszától őszéig hatrészes szabadegyetemi előadássorozatot szervez a Bródy Adél Gyermekkórház történetéről.