A vizuális művészetek aktuális trendjeinek, eszméinek és intézményi modelljeinek terjesztését mindig is a földrajzi és kulturális határokat tartósan vagy ideiglenesen átlépő szereplők tették lehetővé. A konferencia a Közép- és Kelet-Európából származó képzőművészeknek a metropoliszok felé irányuló migrációját vizsgálja a két világháború közötti időszakban. E mozgások jellemző sémákat követtek: a hivatalos művészeti oktatásban részesülő művészek képzésének része lehetett a tanulmányút, amelyet különböző ösztöndíjak segítségével finanszíroztak; másokat politikai rezsimváltások kényszerítettek hazájuk hosszabb-rövidebb távú elhagyására. A művészek többsége külföldön támaszkodott formális vagy informális, személyes, szakmai vagy politikai hálózatokra.
A kényszerű vagy önkéntes, ideiglenes vagy állandó nyugati tartózkodások, az ezekhez az időszakokhoz köthető művek, műcsoportok, alkotói periódusok értelmezése mellett Forgács Éva (Art Center College of Design, Pasadena; Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest) és Angela Lampe (Musée national d’art moderne – Centre Pompidou, Párizs), valamint hat különböző országból érkező résztvevők előadásai bemutatják, hogy a művészképzés hagyományos intézményei, politikai mozgalmak, értelmiségi csoportosulások körül sűrűsödő hálózatok, vagy az informális, családi, baráti kapcsolatok miként biztosíthatták az alkotás és megélhetés feltételeit a művészek számára.
Az előadások nyelve angol.